Ahhoz képest, hogy Riga valamivel kisebb, mint Vilnius, sokkal nagyvárosiasabb. A belváros, Vecrīga, tele van kanyargós utcákkal, ahol minden második ház minimum százéves, és mindegyik másképp mesél. Színesek, bájosak. Megérdemelten az UNESCO Világörökség listáján található az Óváros.
Ott van a Dóm tér a hatalmas katedrálissal, a Feketefejűek háza, amelyet a második világháborúban leromboltak, majd a rendszerváltozás után eredeti pompájában állítottak helyre. Nem szokványos nevű épület, nézzük meg, mi bújik meg az elnevezés mögött: eredetileg a 14. században épült, és a Feketefejűek testvériségének adott otthont. Ez egy nőtlen, külföldi kereskedőkből álló társaság volt, akik Lettországban éltek és dolgoztak, de nem lehettek tagjai a helyi céheknek.
A „feketefejűek” név Szent Mórról, egy fekete bőrű keresztény mártírról származik, aki a testvériség védőszentje volt, róla kapta a társaság és az épület a nevét. A ház rendezvények, bálok, ünnepségek helyszíne is volt, a korabeli Riga igazi társasági központja.
A Három testvér ház, három különböző korból származó lakóház, amik úgy állnak egymás mellett, mint egy építészeti idővonal. Az épületek a Mazā Pils iela 17., 19. és 21. számok alatt találhatók, és ma építészeti múzeum ad otthont nekik. Az első ház gótikus és reneszánsz jegyeket visel, a középső a holland stílusú reneszánszot képviseli, a legfiatalabb pedig barokk stílusú
Nem különösebb érdekes a képen látható épület, hacsak fel nem nézünk a tetejére és észre nem vesszük a kupola tetején álló macskát. Egy városi legenda fűződik hozzá: a történet szerint a ház tulajdonosa egy gazdag kereskedő volt, akit nem engedtek be a közeli Kereskedők Céhébe. Mérgében a háza tetejére tette a két macskát, de szándékosan úgy fordítva, hogy azok a céhház felé mutassák a feneküket. 😼 Ez persze nem tetszett a céhmestereknek, és hosszú pereskedés lett belőle. Végül kibékültek, a kereskedőt felvették a céhbe és a macskákat is „megfordították” normális irányba. 😄
Vecriga is különleges, de van még egy meglepetése a váronsak: az Art Nouveau negyed. Olyan, mintha Gyönyörűen felújított szecessziós épületek sorakoznak egymás mellett, egyszerűen lehetetlen nem fotózni. Sajnos a képek nem adják vissza életheűen a szépségüket, személyesen kell megnézni 😃
Az egyik szecessziós épület ad otthont az Art Nouveau Múzeumnak, amelyet mi is meglátogattunk. (5 EUR/fő a belépőjegy)
A múzeum egy autentikus szecessziós lakás berendezését és egy modern digitális kiállítást mutat be. A belső tér teljes mértékben visszaadja a szecesszió hangulatát – kezdve a helyiségek elrendezésével, az eredeti falfestésekkel és mennyezeti díszítésekkel, egészen a bútorokig. A kiállított tárgyak között bútorok, étkészletek, műalkotások, órák, ruhák, hímzések és más, Rigában használt korabeli tárgyak láthatók.
A modern, interaktív digitális tárlat Riga lenyűgöző szecessziós építészetét, formatervezését és művészetét mutatja be, valamint a rigaiak mindennapi életét a 20. század elején. Akár fotót is készíthet magáról egy korabeli hangulatú fotóstúdióban. Rólam is készült egy ilyen kép, de ezt inkább nem teszem be 😁 A múzeumban sajnos nem fényképeztem, csak a lépcsőházban, a lenti szoba kép az internetről származik ízelítőül.
Rigáról ugyanúgy elmondható, hogy nagyon tiszta, rendezett, szemét itt sincs sehol. A parkok karbantartottak, fű lenyírva mindenhol, gaz egy szál sem. Nagyon kellemes mindkét város, de Riga jobban tetszett, érdekesebb, változatosabb. Nagyon alulértékelt főváros!
