Dubaj

Még sosem csináltunk ilyet, de most úgy döntöttünk, hogy minden nap másik szállodában szállunk meg 🙂 Az ötlet onnan jött, hogy van egy Aura Skypool nevű tetőtéri medence, ahová elég borsos a belépő + kötelező fogyasztás is van, akkor már miért ne mennénk az Address Beach Resort nevű szállodába, aminek szintén van tetőtéri medencéje, ráadásul magasabban, a 77 emeleten és bónuszként még élvezhetjük is az 5 csillagos szálloda kényelmét, valamint a pazar reggelit. Azért ezt nem akarjuk finanszírozni az ott tartózkodásunk minden napján és egyébként is rengeteg színvonalas szálloda van – így is nehéz volt a választás – , próbáljunk ki minden nap másikat. Fejenként egy hátizsákkal utaztunk, nem volt nagy macera a pakolás.

Első szállodánknak Dubajban a Pearl Marina Hotel Apartments-t választottuk rendkívül kedvező áron. A kilátás miatt esett rá a választásunk és jó szobát is kaptunk, pont a Marinára nézett, amely egy mesterséges öböl a város nyugati részén, melyet felhőkarcolók vesznek körül. A szálloda valet parking szolgáltatásának – azaz a személyzet parkol le az autóval, nem a vendég – köszönhetően máris különleges vendégnek éreztük magunknak.

Leraktuk a cuccainkat és kimentünk sétálni a Marina partjára. Még mindig meleg volt, de elviselhető. A Marina partját luxus yacht kikötők, és sétányok szegélyezik. Odafelé a napnyugta fényeiben, visszafelé pedig az esti kivilágításban élvezhettük a látványt. Másnap reggel a Marinára néző étteremben töltöttük el a svéd asztalos reggelinket.

Az Egyesült Arab Emírségek 7 emírségből áll, melyből kettőben Dubajban és Abu-Dhabiban lakik az ország kétharmada. Dubajnak 4 millió lakosa, Abu-Dhabinak pedig közel 3 millió lakosa van. Rengeteg a bevándorló, az őslakosok száma 10%. Mindenki beszél angolul, legfeljebb más akcentussal.

A hotelhez a jegyirodától „kisvonat”-tal vittek (nincs olyan messze gyalog, de gondolom azért, hogy idegenek ne járkáljanak bárhol) és közben a szálloda történetét hallgattuk. Volt lehetőség megállni fotózkodni a Vitorla előtt, amit persze a túra végén jó pénzért megvehettél.

Pár konkrétum és érdekesség:

• Ár: egy éjszaka kezdődik kb. 3000 dollárnál (igen, az egy éjszaka), és onnan csak felfelé megy – attól függően, hogy melyik lakosztályt nézed. Van olyan is, amiért 20–25 ezer dollárt is elkérnek egyetlen estére.
• Szobák: Itt nincsenek „sima” szobák, csak lakosztályok – mindegyik kétszintes, saját lépcsővel (!), nappalival, dolgozószobával, fürdővel, kilátással a tengerre és full aranyos-csicsás belső dizájnnal.
• Szolgáltatások: Inas, iPad-es szobavezérlés, tizenakárhány párna közül választható alvócucc, helikopter leszálló, Rolls-Royce-flotta, saját tengerpart, medence, wellness, luxuséttermek… szóval tényleg minden IS.
• Vendégek: Sztárok, sejkek, focisták, celebek, és azok, akik nem tudják hová tenni a pénzüket. (Meg azok, akik 25 évig erre spóroltak, mert ki akarták próbálni egyszer az életben.)
• Az épület egy mesterséges szigeten áll, amit kifejezetten a hotel miatt építettek, kb. 280 méterre a parttól.
• 321 méter magas – ezzel az egyik legmagasabb szálloda a világon.
• A belső térben 2024-ig kb. 1800 négyzetméternyi 24 karátos arany díszítést használtak (mert hát minek fessük le egyszerűen, ha lehet arannyal is, ugye).
• A liftben hallgathatsz arab lantzenét, miközben a padló alatt LED-es halacskák úszkálnak (nem vicc).
• Az étteremben van olyan menü, ahol aranyporral szórt steak és aranylevéllel borított süti is van – mert hát ha már…

A vezetett túra nagyon jól volt összerakva. Meséltek arról, hogyan épült a szálloda egy mesterséges szigetre, és hogy mennyire igyekeztek minden részletet a luxus köré építeni. Megnézhettük a királyi lakosztályt, ahol főleg államfők, elnökök, hercegek, meg úgy általában olyan szintű emberek szoktak megszállni, akiknek nem kell megnézni az árlistát foglalás előtt.

Hogy jobban átérezzük a luxust, aranyporos kávét ittunk a túra végén 🙂 Egy elegáns kis lounge-ban szolgálták fel, és tényleg a habon ott csillogott az arany. A kávé íze ettől persze nem volt másabb, de itt nem is az számított, hanem az élmény: igen, én most tényleg aranyat iszom….. és aranyat érek. Nem olcsó a belépőjegy, ára 250–400 AED között van, de legalább van lehetőséged betenni a lábad a szállodába, anélkül, hogy eladnád az egyik vesédet.

Második éjszakánkat az SLS szállodában töltöttük, melyet a magasemeleti medencéje miatt választottunk. Ez nem volt annyira lenyűgöző, mint gondoltuk, de maga a szálloda és a szoba rendkívül ízlésesen berendezett, modern, minden kényelemmel ellátott. A 62. emeleti szobánk teraszáról káprázatos látványt nyújtott az esti kivilágításban fénylő város.

Alapvetően nem vagyok nagy pláza-rajongó, sőt, ha tehetem, kerülöm őket. Hatalmasak, zajosak, mindig tele vannak, és mire találsz egy kijáratot, már háromszor megkérdőjelezted az életed döntéseit. A dubaji plázákért sokan odavannak és mivel a férjem nagyon meg akarta nézni a „síelős meg az akváriumos” plázát, hát beadtam a derekam, nézzük meg mit tudnak.

Mall of the Emirates
Na ez az a pláza, ahol konkrétan lehet síelni. Dubaj közepén, 45 fokban. Mert miért ne? Az egész hely egy gigantikus bevásárlómonstrum, amit már attól megutál az ember, mire végre talál egy parkolóhelyet. A sípályát persze megnéztük, üvegfal mögül látni lehet a havas részt, ahol emberek kabátban, síléccel csúszkálnak. Egészen szürreális.

Az egész látvány persze lenyűgöző a maga abszurditásában, de tíz perc nézelődés után kb. elég is volt. Ettünk valamit (valami jó kis közel-keleti street food jellegűt, az legalább jó volt), aztán gyorsan elhúztunk.

A középső kocsi a mi kis autónk. Persze valójában nem kicsi, hanem normál méretű, legalábbis nálunk…

Dubai Mall
Ez még az előzőnél is nagyobb, ha lehet ilyet mondani. Már a parkolóházban elvesztettem a lelkesedésem, a térkép pedig egy kisebb városnak is beillene. Az akvárium tényleg látványos, egy hatalmas üvegfal mögött úszkálnak a cápák, ráják meg mindenféle halak, miközben mellettük Louis Vuitton meg Chanel boltok sorakoznak.

Be nem mentünk (elég volt kívülről), de azért meg kellett állapítanom, hogy a technika, meg a pénz, az bármit meg tud oldani. Még azt is, hogy egy bevásárlóközpontban úgy érezd magad, mintha egy víz alatti dokumentumfilmben statisztálnál.

Harmadik szállásunknak a Gevora Hotelt választottuk, ami 2018-ban megkapta Dubaj legmagasabb szállodája díját. A szobától, illetve lakosztálytól, – ami inkább egy lakásra hasonlított – nem voltam elájulva, viszont a medencéje nagy méretű volt és látványos a kilátás a városra. A reggelik egyébként mindenhol bőséges választékkal rendelkeztek, finomakat ettünk.

Egyik este Szilvi ismerősünk kedves meghívásának köszönhetően egy perzsa étterem ínycsiklandó fogásait élvezhettük. Gránátalma levet szürcsöltünk a hatalmas adag saláta és a sült húsok mellé, illetve megkóstoltuk a sumac-ot, amit húsokra, salátákra, grillételekre szórnak a közel-keleti konyhában.

A Jövő Múzeuma – Museum of Future– már messziről úgy néz ki, mintha egy sci-fi film díszlete lenne. A formája tényleg lenyűgöző, az a hatalmas, ovális lyukas valami, amit arab kalligráfia díszít, elég menő. Bementünk a hallba, ami szintén futurisztikus, letisztult, már-már steril – szóval látványra ott is hozza a „jövőt”.
A kiállítást viszont kihagytuk. Előtte utánaolvastunk, és elég sokan írták, hogy ugyan látványos, de nem ér meg annyit, amennyit elkérnek érte (kb. 150 dirham/fő).

Dubai Island Beach

A Dubai Island Beach egy új partszakasz, amire egész ügyesen ráhúzták, hogy „trendi” meg „exkluzív”, de valójában egy korrekt, de semmi extra strand. Tiszta, rendezett, napernyők, némi beach club feeling, de nem estünk hasra tőle.
Egy gyors séta, némi nézelődés, pár fotó, és mentünk is tovább. Jó idő volt, szép a kilátás – de ha nem vagy nagy strandfekvős típus (és mi nem vagyunk), akkor kb. ennyi pont elég is belőle. Különben is, ki akar a 40 fokban feküdni a parton??

Gold Souk – Arany piac

Ellátogattunk a régi piacra és az arany piacra, mely Deira városrészben található. Én ezeket kevésbé szeretem, mert bár lehet szép kézműves termékeket kapni, nem tudok elvonatkoztatni az árusok rámenősségétől. Itt még nem is volt annyira vészes, mint Marokkóban. Az arany piac tele van aranyat árusító üzletekkel. Állítólag napi több tonna arany megfordul itt. Fülbevalóktól kezdve övcsaton és koronán át a teljes arany menyasszonyi szettig minden van. Van, ami csillog, van, ami vakít. Ez nem valami turistaátverős bazársor: a Gold Soukban hivatalosan engedélyezett üzletek működnek, törvényileg szabályozott minőségellenőrzéssel. Általában 18K, 21K, 22K vagy 24K aranyat árulnak.

Utolsó éjszakánkat nagyon vártuk – nem az utazás vége miatt – hanem az Address Beach Resortban foglalt szobánk miatt. Ezt tartogattuk a végére, mert ezután valószínűleg a többi semmilyen lett volna 🙂

Könnyen megkülönböztethető kívülről az épület a többitől. Én egyszerűen lyukas épületnek hívnám, vagy egy szögletes O-nak (nullának semmiképpen sem 🙂 ), ami valójában két torony egy híddal összekötve. Belülről még impozánsabb az épület: hatalmas, elegáns, finom kék árnyalatú színek találkoznak a hall enteriőrjében, ahová először lép be a vendég.

Rengeteg lift található az épületben, mindegyik máshová vezet és nem feltétlenül az első emelettől a tetejéig. Bizonyos liftekkel szálloda harmadáig/feléig lehetett feljutni, és a tetőtéri medencéhez is át kellett szállni egy másik liftbe. Az egyik toronyban lakások vannak, ide is más liftek vezetnek fel. Néhányszor el is tévedtünk 🙂

Alsó emeleten kaptunk szobát, a hatodikon, de a tengerre néző kilátás innen is szuper volt. Még egy előnye a szezonon kívüli utazásnak: nem ilyen kilátással foglaltuk a szobát, de a recepciós volt olyan kedves és ide szállásolt el minket. Főszezonban ilyenre nincs lehetőség.

Az egész szálloda csodálatos, de a fő attrackió a 77. emeleten található infinity pool, végtelenített medence kilátással a Pálma szigetre. Nappal is látványos, főleg tiszta időben, de este kivilágítva különösen izgalmas. Hivatalosan is a világ legmagasabban lévő végtelenített medencéje, Guinness-rekorder. Csak a szálló vendégek használhatják, ezért egyáltalán nem volt tömeg, mindig jutott cabana ágy. Nyilván a dizájn, minőség is megkülönbözteti a luxus szállodákat a többitől, de a szolgáltatás az, ami igazán láthatóvá teszi a különbséget:

Ahogy meglátta a személyzet, hogy érkezik valaki a medencéhez, már hozták is a törölközőket. Az egyikkel leterítették a napozóágyat, a másikat törölközésre használhattad. Automatikusan hoztak jeges vizet, a bejáratnál naptej volt kihelyezve. A legviccesebb – nekünk, akik nem járnak ilyen luxus helyekre – az volt, amikor körbejárt a személyzetből valaki, hogy megtörölgesse a vendégek napszemüvegét 🙂

A reggeli választékot nem is tudom részletezni: a többi étteremben sem szenvedtünk hiányt, de itt elképesztően sok étel közül lehetett választani.

Egy éjszakát terveztünk az Address Beach Resortban, de a Wizz Air-nek köszönhetően még egy éjszakáig élvezhettük a kényelmet, ugyanis törölte a járatunkat. Igaz, még nem volt ilyenünk, de rutinosan kértünk számlát a meghosszabbított tartózkodásról.

A hotel közvetlenül a parton helyezkedik el, így van saját partszakasza és több medencéje a földszinten, ahol családok, gyerekesek is élvezhetik a vizet, ugyanis a tetőtéri medencébe 16 éven aluliak nem mehetnek. A tengert is kipróbáltuk pár perc erejéig, de olyan meleg volt, mint nálunk a thermál víz, már pedig inkább hűtésre vágyott az ember a melegben.

Összességében nagy élmény volt luxus szállodákat kipróbálni, látni a különbségeket. A szoba és fürdőszoba az erkéllyel legjobban az SLS szállodában tetszett, de az összes többiben az Address Beach Resort viszi a pálmát.