Az este, amikor lementünk a szálloda halljába, hogy összeszedjük a gyerekeket, még vígan billiárdoztak 🙂 Amíg befejezték a játékot, gyorsan mi is tettünk egy kört a szállodában. Hatalmas az alapterülete. Szerintem a mi általános iskolánk min. kétszer beleférne. Középen van kialakitva a játékgépeknek, játékasztaloknak a hely, körben pedig éttermek, kiszolgáló helyiségek vannak. Nehéz elképzelni, hogy mi folyik itt főszezonban, de van fogalmunk róla Las Vegas után. A szomszédos szállodák halljában is kaszinó van, szóval ez a rész valóban amolyan Las Vegas utánzat. Másnap a kiejelentkezés után sétáltunk egy kicsit a parton és benéztünk egy másik hotel aljába is, ott már működött a kaszinó. Szerencsére a gyerekeket nem hozta különösebben lázba a több száz játékgép látványa. Gyorsan végigvágtattunk, mert amúgy gyerekeknek nem szabad bemenni.
Még több kép az Atlanti-óceán partról
Az utolsó nap hasonlóan telt az előzőhöz. Sétáltunk még egy kicsit a parton, majd New York felé vettük az irányt. Reggel itt is 13 fok körül volt a hőmérséklet, de mire elindultunk már kezdett kisütni a nap. Ahogy közeledtünk a Nagy Alma felé, a hőmérséklet is úgy nőtt. Kitaláltuk, hogy elmegyünk még a New York-i Botanikus kertbe, de olyan dugóba keveredtünk, hogy képtelenség volt eljutni odáig. Pedig olyan jól kinéztem, hogy szerdán még a belépőjegy is ingyen van. Olyan lassan haladtunk, hogy inkább letértünk az útról, kerestünk egy plázát, ahol többféle étkezési lehetőség is van, mert a gyerekek még nem untak rá ugyan a hamburgerre, de nekünk egy porcikánk sem kivánta. Az elmúlt két napban mindig két helyen ebédeltünk, az egyikben a gyerekek, mi meg a másikban 🙂 Ha már gyors étterem, mi azokat preferáltuk, amilyenek itthon nincsenek, pl. a Taco Bell, ahol mexikói izek vannak.
Az est hátralévő részében szállást vadásztunk a neten, valahol a La Guardia reptér közelében akartunk megszállni, hogy a reggeli dugót kikerüljük. Nagy nehezen találtunk is egyet. A legolcsóbb szállás is a duplája volt (16O USD) a tengerpartiénak. Bízva abban, hogy már nincs dugó, tettünk egy kört Manhattanig és vissza, hogy átmenjünk a Brooklyn hídon és megnézzük az esti fényekben a várost. Hihetetlen látvány a sok kivilágított felhőkarcoló. Manhattanben még este 11-kor is dugó volt. Kötélidegekre van szükségük az itteni sofőröknek.
A szálloda felé haladva utunk egy vasúti(metro) híd alatt vezetett több kilométeren át és amikor le volt húzva az ablak és jött egy szerelvény, iszonyatosan hangos volt. Beszéltük is, hogy nem irigyeljük az ott dolgozókat és lakókat, mert a híd alatt, mellett is teljesen be van épülve házakkal. Nagy megdöbbenésünkre a mi szállásunk is pont itt volt. Gondoltuk, hogy ebből nem lesz nagy alvás ilyen zaj mellett, de végülis jól telt az éjszaka. A szoba az épület ellenkező oldalán volt dupla ablakokkal. A foglalásnál már nem is öt főre kerestünk, hanem csak 4-re és az utóbbi alkalmakkal sorsolással döntöttük el, hogy ki alszik a földön 🙂 Ilyen szempontból nem voltak túl kényelmesek a szállodák (amikor háznál aludtunk ez a probléma nem merült fel), de még mindig jobb volt, hogy mindannyian egy szobában lehettünk.
