Nagyon korán kellett kelni, reggel 3-kor, hogy kiérjünk időben a 6 órakor induló járatunkhoz Milánóba. Ami egy kicsit feldobta a reggelünket, hogy az új Platinum bankkártyámnak köszönhetően igénybe vehettük a Fast track-et az ellenőrző pontnál és a VIP várót. 4.30-kor nyitott a váró (21 órakor zár), egy kicsit várakozni kellett, mert korábban érkeztünk. Megreggeliztünk és mire befejeztük, már mehettünk is a beszálló kapuhoz.
Gyorsan eltelt a másfél órás repülőút, főleg úgy, hogy végig szundikáltunk. Mire a gyerekek beértek az iskolába, megérkeztünk Milánóba.
Most is béreltünk autót, ahogy a legtöbb esetben szoktuk. Ezúttal nem a reptéren vettük át a bérelt kocsit, hanem a Centauro cég kisbusza vitt el minket a telephelyükre, kb. 10 percnyire a repülőtértől. Mivel kis kategóriájú autót választottunk, Fiat500-t kaptunk, mint Alicante-ban. Még nem találkoztunk olyan esettel, hogy a tankot se nem üres, se nem tele kell visszavinni, hanem 80%-ig megtankolva vigyük vissza…….. hát érdekes….
Egy kis kerülővel, a Lago Como, vagyis a Comoi tó érintésével megyünk Monasterolo del Castello-ba, ahol a következő napokban megszállunk egy kedves családnál.
Az időjárás előrejelzés alapján szebb időre számítottam, borús, felhős volt az idő egész nap, de legalább nem esett.
A tó nyugati oldalán indultunk el és első településnek, ahol megálltunk sétálni, kávézni Lenno-t választottuk. Nagyjából 1 óra alatt meg is érkeztünk a 80 km-re fekvő kisvárosba, ahová számos alagúton át vezetett az utunk.
A tó másik oldalán a következő kiszemelt város Varenna. Komppal is át lehet kelni Varennába Cadenabbiánál, a mi célunk azonban az volt, hogy minél többet lássunk a tóból és a körülött lévő településekből, tájból. Kicsivel több, mint 1 óra múlva megérkeztünk célállomásunkra. Nagyon hangulatosak ezek a kis városok, keskeny, köves burkolatú utcáikkal, zsalugáteres épületeikkel. A parton évszakhoz/időjáráshoz képest viszonylag sok turista üldögélt éttermekben vagy éppen egy fantasztikus olasz fagyit evett, ahogy mi is.
Este fél8-ra vagyunk hivatalosak vacsorára, úgy terveztük a napot, hogy legkésőbb 7-re érjünk oda. Nem sokkal sötétedés előtt meg is érkeztünk és még volt alkalmunk felmérni, hogy milyen szép kis hely Monasterolo.
Márti és családja kedvesen fogadtak. A vacsora isteni volt, tipikus olasz fogások: elsőnek tészta, másodiknak pedig sonka, sajt és saláta. Desszertet is kaptunk, amihez volt alkalmam kipróbálni a pisztácia krémet. Fel is írtam a bevásárló listára!
