Mai egyik úti célunk a Bovilla tó, a másik pedig Kruja. Mindkét helyen hihetetlen panorámával rendelkező étterembe megyünk, előbbiben nagyon finom kávét szolgálnak fel, utóbbiban pedig az ebédet fogjuk eltölteni.
Habár nehezen megközelíthető a Bovilla tó feletti étterem, nekünk nagyon tetszik, mert eszméletlen panoráma nyílik a tóra. Az odavezető útról egy korábbi bejegyzésben írtam itt. Sajnos ezen a téren semmi nem változott: az egyik kihívást a gödrökkel teli földút jelenti az utolsó 5-6 km-en, a másikat az étterem megközelítése. Mi már tudtuk, hogy mire számíthatunk, de azért nem volt kellemes végig zötyögni az úton. Ehhez képest a tótól az étteremig vezető szerpentin semmi – oké, van, aki nem osztja ezt a véleményt :-).
Én most is odáig meg vissza voltam a látványtól. Természetesen nem kell mindenáron felmenni az étteremig, hogy megcsodálhassuk a tavat, de lényegesen szebb kép tárul elénk fentről.
A baloldali kilátóból ezt a képet látni. Ezen a szerpentinen lehet feljutni az étteremhez.
Krujába nem a leggyorsabb úton mentünk, hanem sofőrünk – férjuram, Zsolt, Nesty, apa, kinek mi – még mielőtt kiértünk volna a főútra, meglátott jobb oldalt egy kis hidat és egy hirtelen jobb kanyart véve már át is hajtott rajta. Ezzel a manőverrel még sok kilométeren keresztül élvezhettük az alsóbb rendű út nevéből is sejthető minőséget, pedig már alig vártam, hogy a szerveim visszarendeződjenek a rázkódás miatt. Mondanom sem kell, a zöld minden árnyalatát felsorakoztató táj erre is gyönyörű, de a szerveim visszarendeződése még váratott magára.
Az idővel ma is szerencsénk volt, aminek azért örültem elsősorban, mert Krujában eddig háromszor jártunk és mindegyik alkalommal esett az eső. Végre sikerült napfényes időben lencsevégre kapni a Horizont étterem alatt elterülő várost és a tiszta időnek köszönhetően a tengerig is el lehetett látni. Sas szeműek a Rodon fokot is felfedezhetik a látóhatáron.
Az étterem a szokásos színvonalat hozta, meg voltunk elégedve mindennel. Azt mondták a többiek, hogy bevonzottam az esőt, mert már ebéd közben elkezdett esni….. Úgy látom, nincs Kruja eső nélkül, pedig minden évszakban jártunk már itt, kizárt, hogy csak akkor essen, amikor mi jövünk.
Gyorsan jött, gyorsan ment az eső, nem sok vizet zavart. Szó szerint, ellenben megajándékozott egy gyönyörű szivárvánnyal.
Ma sem sikerült sötétedés előtt hazaérni, bár nem is volt cél 🙂
